Eljött az idő, hogy fellapozzunk egy újabb fejezetet kedvenc medvesalji nagymamánk receptkönyvéből. Betartva az időbeli sorrendet, ezúttal olyan ételeket fogunk górcső alá venni, amelyek szerves részét képezték a múlt hagyományos böjti étrendjének. Elsőre talán paradoxonnak tűnhet a böjti ételek kifejezés, de amint látni fogjuk, bizony erre az időszakra is jutottak olyan tipikusnak mondható medvesalji ételek, amelyek meghatározták a húsvéti időszakra való felkészülést. A riportalany személyét illetően elfogultságomat nem is leplezhetem, hiszen Gyerpál Mártáról, vagyis nagynénémről van szó, aki szeretett nagymamám és nagypapám személyén keresztül mutatja be a böjti ételeket.

A böjti időszakról általánosságban elmondható, hogy a Hamvazószerdától Nagypéntekig tart. Nagynéném elmondása szerint az ötvenes években az idősebb asszonyok és a hithű katolikusok háromszor is tartottak böjtöt egy héten ettől az időszaktól függetlenül is, leggyakrabban szerdán, pénteken és szombaton. A böjt megtartása és az ezzel kapcsolatos teendők elsősorban a család női tagjaira vonatkoztak leginkább, hiszen a család férfitagjai eljártak otthonról dolgozni, nagyapám is Csehországban a bányában dolgozott. Ebből kifolyólag az ételek elkészítése és kiválasztása is az egyszerűség jegyében történt.

Érdekesnek tűnhet, hogy a böjti időszakban a levesek nem voltak túl népszerűek, ennek ellenére elég változatos volt a kínálat, természetesen szintén az egyszerűség jegyében. Ennek az egyik ékes példája a tejbeleves, ami a frissen fejt tej felforralásával készült némi reszelt tészta hozzáadásával, ami az akkori konyha gyakori hozzávalója volt. A böjti időszakban jellemző volt a rántott bab habarva, rántás nélkül, házi füstölt hússal, valamint a ritka paradicsomleves zöldség nélkül, házilag készített sűrített paradicsomból.

A leveseknél sokkal népszerűbbek voltak a krumpliból készült egyszerű tésztaételek. Ennek egyik legjellemzőbb példája a Medvesaljára legjobban jellemző krumplistészta, avagy a begyerő, ami kihagyhatatlan volt a böjti menüből. Az elkészítése roppant egyszerű: a krumplit héjában megfőzték, a család kisgyerekei segítettek meghámozni, majd átnyomták a krumplinyomón, megsózta, majd amikor kihűlt, a lisztet egyszerűen hozzákeverte. A liszt beszerzése ebben az időben nem volt probléma, hiszen Egyházasbástban működött malom, bármikor lehetett hozni egy szakajtó lisztet a padról. Népszerűek voltak a kelt tésztás édességek is, legyen szó a már korábban tárgyalt pampuskáról, vagy éppen a páránfőttről, amit leggyakrabban mákkal ízesítettek, hiszen az termett meg a faluban.


Ami a böjti időszak jellemző népszokásait illeti, Medvesalján nem kifejezetten voltak ilyen jellegű néphagyományok. Hamvazószerdán késő este az idős asszonyok misére indultak, ahol is kereszt alakban hamut szórtak a fejükre, ami a lelki megtisztulást és a böjtre való felkészülést szimbolizálta.

Az asszonyok erre az időszakra időzítették a fonás és szövés megkezdését is. Először megfonták a kendert, aminek karácsonyra kész kellett lennie. Vízkereszt után felhúzták a szátvára a vetélőt és szőttek, ezzel elfoglalták magukat az egész böjti időszak alatt. A szövésnek késznek kellett lennie Nagypéntekre.

 

Szöveg: Vincze Gábor

Kép: http://otthonisutes-fozes.blogspot.sk/2015/01/szarazbableves-hozzavalok-025-kg-szaraz.html 

       http://www.mindmegette.hu/egyszeru-krumplisteszta.recept/

Medvesaljáról

Útbaigazító

Ha Almágyból indulsz, menj egyenest délnek,
hogyha el nem tévedsz, mindjárt Bástot éred.
Óbást s Hidegkút van jobbra s balra tőle,
ha meg tovább mégy, hát eljutsz Vecseklőre.
A magyar határtól egy jó bakaraszra
Tajtit leled – s kész az egész Medvesalja.
Az öt kicsiny falu körülüli Bástot,
Mint a tábortüzet este a cigányok.

(Tőzsér Árpád)

Kapcsolat

Cím: OZ Medvesalja
980 34 Egyházasbást (Nová Bašta) 31

E-mail: medvesalja@gmail.com

Tel. szám: +421 911 615 896

Baranta völgy: https://www.facebook.com/barantavolgy

Facebook